Az iQ-Therm belső szigetelés elhelyezésével a fűtési hő szinte teljesen a körülzárt lakótérben marad, és csak csekély mértékben távozik el a falképzőkön keresztül. Ezáltal jelentős fűtési költség takarítható meg. A különböző építésfizikai tulajdonságok kombinálása révén az iQ-Therm használatával a nedvesség- és hőtechnikai problémák kezdettől fogva kizártak.
1. tipp: A felület kialakítása
Az ezt követő felületi kialakítás páraáteresztő, nyitott kapillárisú rétegbevonó anyagokkal vagy rendszerekkel történjen. Ide tartoznak az ásványi kötésű festékbevonatok, mint az iQ-Paint, iQ-Paint ST és a „Historic” mészfesték-rendszer (Color CL Historic), valamint az OH ásványi alapú festék. A diffúziót fékező falbevonó anyagok, mint a tapéták vagy akár latexfestékek kontraproduktívan hatnak az iQ-Therm rendszer funkcionalitására. Ezek csökkentik a nedvességcserét az iQ-Therm és a beltér között. Emiatt nagyobb a nedvesség akkumulációjának veszélye a falképzőkön belül, vagy a falképzők felületén. A hosszú távú kárkövetkezmények ilyen esetben nem zárhatók ki.
2. tipp: Bútorozás
A bútorok ne érintkezzenek közvetlenül a fallal, hogy biztosított legyen a szellőzés a falképző és a bútor között. 1,5 – 2 cm (a szegélyléc vastagsága) általában távolságként teljesen elegendő.
3. tipp: Terhek elhelyezése
Az olyan közepes terhek felvételére, mint képek, kisebb fali lámpák stb. szigetelőanyagos csavardübelt , pl. 50-es többcélú dübelt érdemes használni. A kisebb terhek felvételénél a rövidebb szegek 2,5 cm hosszig nem jelentenek problémát. A nagyobb terhek (pl. konyhai felső szekrény, lépcsőkorlát, stb.) precíz rögzítéséhez PU kemény habból készült, szabható szerelőhengerrel kell dolgozni.
4. tipp: Szellőzési tulajdonságok
Az iQ-Therm rendszer azon alapul, hogy azt a nedvességet, amelyet a külső és belső tér közötti megfelelő klímaesésnél, vagy magas helyiség-páratartalomnál a nedvességszabályozás keretében felvesz, le is tudja adni, ezért megfelelő szellőztetés biztosítása szükséges.
- Konyha/fürdőszoba: Ezekben a helyiségekben rövid idő alatt nagyon sok nedvesség keletkezhet, pl. zuhanyzásnál, fürdésnél, főzésnél, és még a csempézett padló feltörlésénél is. Ezeket a „nedvességcsúcsokat” közvetlenül ki kell szellőztetni. A főzés során ill. után, vagy a zuhanyozás után nyisson ablakot, hogy intenzíven átszellőztesse a helyiséget. Ha ezeken a helyiségeken nincs ablak, a szükséges szellőzőrendszer végezheti el ezt a feladatot.
- Lakóhelyiségek: Itt „az orra után haladva” szellőztethet. Ha a levegő minősége rossz („rossz szag van”), ajánlott a kereszthuzatos szellőztetés.
- Ha a lakószobában nagyon sok a növény vagy a nedvességforrás (akvárium, szobaszökőkút, stb.), a levegő páratartalmát rendszeresen ellenőrizni kell, pl. higrométerrel (az értékeknek általában 60 % relatív páratartalom alatt kell lenniük).
- Hálószobák: Ha billenőre nyitott ablaknál alszik, a kilélegzett nedves levegő azonnal eltávozhat. Ha az ablak éjszakára zárva marad, a felkelés után kitárt ablakkal kell szellőztetni (kereszthuzatos szellőztetés). Télen erre elég 5-10 perc, tavasszal és ősszel hosszabban lehet szellőztetni. Higrométerrel megállapíthatja, hogy a „relatív páratartalom” kevesebb-e, mint 60 %. Ha ezt az irányértéket túllépi, hosszabban vagy gyakrabban szellőztessen (pl. este még külön is).